Egy gondolat bánt engemet, paksi bővítésben senyvedni egyre el

    Paksi atomerőmű-bővítés... "Az elmúlt 40 év legjobb üzlete." Egy újabb felelőtlen Fidesz-kijelentés a sorban. Nézzük meg, miért hamisak a kormánypárt leglényegesebb érvei a bővítés mellett.

    1. állítás: Olcsóbb lesz az áram, amivel Közép-Kelet-Európa legversenyképesebb gazdasága leszünk.

A paksi atomerőmű egyik, még üzemelő blokkja

    Dehogy lesz olcsóbb! Dehogy leszünk versenyképesebbek! Egy atomerőmű felépítése soha nem megy önerőből, ahhoz hitel kell. A magyar állam fel is fog venni a kormány elhatározása alapján mintegy 10 milliárdos euróalapú orosz hitelt. Ennek a hitelnek, az építtetésnek az összege törvényszerűleg be fog épülni a 2020-as években beinduló 2 új blokk által termelt energia árába is, egészen addig, amíg ezen költségek meg nem térülnek majd. Az áremelkedés előreláthatólag 2-2,5-szeresére fogja növelni a mostani áramárakat (28-33 Ft/kWh körülre) hosszú évtizedekig, így versenyképtelenné téve a magyar energetikai gazdaságot a nemzetközi piacon. Főleg úgy, hogy ezzel párhuzamosan 2032-37-re a most üzemelő reaktoraink (felújítás hiányában) le fognak állni. S pont a még működő egységek miatt ráértünk volna 2020 után foglalkozni a bővítés mikéntjével. Akkor legalább pontosabb képünk lehetett volna arról, hogyan áll a nemzetközi energetikai helyzet, milyen trendek vannak kibontakozóban, s ezek tudatában mi az a stratégia, amit célszerű választanunk, amire érdemes építenünk. Azonban így rövid és középtávon nem fogunk nyerni sem belföldön a felszökő árak miatt, sem külföldön az energiabőségben dúskáló nemzetközi piac miatt. Továbbá nem bízhatunk abban sem, hogy jobb lesz a helyzet, amikor a blokkok kitermelték az építtetésük költségeit. Ugyanis nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy 30, 40 vagy akár 70 év múlva milyen lesz az energetikai állapot, lesz-e akkor még kereslet az atomenergiára. A kormánynak erre apellálni iszonyatos nagy felelőtlenség!

    2. állítás: Az orosz hitel hatását a lakosság nem fogja megérezni, mert a költségek nem a paksi atomerőművet, hanem az államot fogják terhelni.

    Akkor felteszem a kérdést, miből áll az állam költségvetése, amiből ezt a hitelt finanszírozni szándékoznak? Az állampolgárok, azaz mindannyiunk adójából, nem másból! Vagyis az építtetés költségei sem terhelhetnek mást, mint közvetett módon minket, állampolgárokat. A kormány által vizionált megoldásban való igaz, nem az áram ára emelkedne, hanem az adónkból fordítanának többet a finanszírozásra. A gyakorlatban mindkettő hatalmas áldozatvállalásra kényszeríti a lakosságot. Egy 30 éves futamidőre kapott hitel mintegy 100 milliárd Ft-os törlesztési kötelezettséget róna ránk évente. És akkor még ehhez jön a kamatok finanszírozása, ami szolid becslések szerint is újabb 100 milliárd Ft/év kiadással terhelné meg a központi költségvetést. Mindemellett nem számoltunk a beruházás megvalósításakor nagy valószínűséggel megjelenő pluszkiadásokkal és az egész biztosan fellépő, a működtetéshez kapcsolódó drága beruházások költségeivel sem. Tehát alsó hangon is körülbelül 200, de reálisabb becslések szerint inkább 300 milliárd forintba kerülne nekünk évente az elmúlt 40 év legjobb üzlete, anélkül, hogy bármi garanciát látnánk arra, hogy a pénzünk jó helyre megy és megtérül!

Lázár János: "Az elmúlt 40 év legjobb üzlete Paks."

    3. állítás: Magyarország szuverenitása miatt fontos a paksi atomerőmű-bővítés.

    Miféle szuverenitásról beszélünk?
    Beszélhetünk technológiai szuverenitásról. Ám nem magyar, hanem orosz technológián alapuló atomerőművet fogunk építeni. Azt az orosz technológiát fogjuk előnyben részesíteni, melyet itthon nem tudnánk létrehozni önerőből, épp ezért az oroszokra vagyunk utalva, hogy a technológiai hátteret biztosítsák nekünk.
    Beszélhetünk pénzügyi szuverenitásról. Vagyis beszélhetnénk, ha lenne rá alapunk. De nincs. Ugyanis sikerült a kormánynak egy olyan hitelszerződést kötnie, ami az orosz felet minimális felelősségvállalásra kötelezi. Putyin eszerint csak a pénzt és a technológiai hátteret adja, majd várja, hogy a magyar állam annak rendje és módja szerint fizesse a költségeket kamatostul. A Roszatomnak jó üzlet Paks, az már megállapítható.
    Beszélhetünk energetikai szuverenitásról is. Nos igen, arról tényleg beszélhetünk majd, ha és amennyiben sikerül valahogy kikecmeregnünk a hitelszerződés és az annak vonzatai miatt fellépő orosz függés verméből. A kérdés akkor az lesz, jó-jó, van önálló energia-termelőegységünk, csak mihez kezdjünk vele? Mihez kezdjünk akkor, amikor az európai energiarendszerek összekapcsolódnak? Volt értelme ilyen körülmények között az oly fennen hangoztatott függetlenedésnek? Miért szúrta annyira a szemünket, hogy a környező országokkal és az Európai Unióval együttműködjünk a saját érdekünkben?

    Ezek elsősorban gazdasági megfontolások alapján megfogalmazott kritikák, melyek összeszedésében és rendszerezésében nagy köszönettel tartozom Vértes Andrásnak, a GKI elnökének, illetve Felsmann Balázs volt szakállamtitkárnak.

Megköttetik a megállapodás Putyinnal

    Ám van egy nagyon fontos, társadalmi, szakmai és morális szempontú, eddig nem említett aggályos lépése a kormánynak és a miniszterelnöknek. Úgy ugrottak fejest Orbán Viktorék egy sorsdöntő, a jövőbeli mozgásunk irányát határozottan kijelölő üzletbe, hogy arról "elfelejtettek" egyeztetni mind a szakmával, mind a társadalommal. Egy ilyen horderejű döntés önkényes meghozatala normális demokráciában fel sem merülhetne. Az, hogy a regnáló hatalom ennyire nyilvánvalóan és nemtörődöm módon semmibe veszi az állampolgárait, hatalmas önbizalomra vall, cseppet sem jó értelemben. Azoknak az állampolgároknak a lehetséges véleményét hagyja figyelmen kívül a kormány, akiket hivatalosan képviselnie kéne. S ez elmondható az elmúlt 4 évről ugyanúgy, mint a paksi bővítésről. Ez az, ami miatt igazán szomorúak lehetünk.