2013. április 26., péntek

Egy velejéig mocskos történet, a Portik-Laborc ügy


    Április 22-én látott napvilágot az első konkrétum a rendszerváltás utáni időszak egyik leghajmeresztőbb mocskáról. Ekkor jelent meg a hír, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal megszüntette a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozói ügyében keletkezett iratok titkosságát. Erről azután döntött az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, hogy a Gálszécsy András volt titokminiszter vezette szakértői bizottság jelentése nemzetbiztonságilag kockázatmentesnek minősítette az említett dokumentumok felfedését. A nyilvánosság elé tárt ügyirat egyelőre csak anonimizált formában érhető el.




    2008 júniusában találkozott egymással a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori főigazgatója, Laborc Sándor és a magyar alvilág egyik emblematikus figurája, Portik Tamás 

    Portik Tamásról elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy a '90-es években két társával (Drobilich Gábor, Ferencsik Attila) együtt hozta létre az Energol Rt.-t, ahol óriási összegeket öltek a szervezett gazdasági bűnözés egyes ágaiba, főleg az olajkereskedelmbe. Olajszőkítés, hamis iratokkal forgalomba hozott gázolajkészletek, az olajpiac szereplőinek terrorizálása: így működtették a hatalmas nyereséget hozó vállalatot. Ezenfelül Portikkal hozható összefüggésbe a '97-ben elkövetett Aranykéz utcai robbantás, melynek feltehetően ő lehetett a felbujtója. Ilyen emberrel ült le tárgyalni a 2000-es évek végén Laborc Sándor. Ehhez a hitelesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy akkor Portiknak nem volt semmilyen ügye a rendőrséggel. A korábbi tettei elévültek, így már nem lehetett jogerősen bíróság elé állítani.


 
Vajtó Lajos
    Portik Tamás az összekötője, Vajtó Lajos révén azért kereste fel az NBH-t, mert információkkal akart szolgálni a közhatalom és a szervezett bűnözés kapcsolatáról. Vajtó Lajos volt egykoron a Sportminisztérium szóvivője, alapítója volt a ma már ketrecharcnak nevezett küzdősport elődjét képviselő Magyarországi Utcai Harcosok Szövetségének, és "az egyik legjobb, legismertebb fővárosi szórakozóhely" portásaként is tevékenykedett. Ezen ténykedései során sok fontos, az alvilággal is összekapcsolható emberrel ismerkedett meg, köztük Portikkal. Vajtó a 2012. októberi nyilatkozatában elmondta, hogy Portik sportügyekben kereste fel őt 2007-2008 táján. Ekkor merült fel, hogy az alvilági bűnözőnek szüksége lenne egy összekötőre a már említett információk kiszivárogtatásának mikéntje kapcsán, amit Vajtó vállalt is. Először az akkori titkosszolgálati minisztert, Szilvásy Györgyöt kereste meg ez ügyben. Miért a titkosszolgálatot, s miért nem az ilyen ügyekben kompetens nyomozó szerveket? Mert Portik félt attól, hogy a rendőrség elfogatja, lecsukatja, meghurcolja. Túl azon, hogy amúgy sem ápolt baráti viszonyt a rendőrséggel, elmondása szerint pont a rendfenntartó szervekkel kapcsolatban voltak információi, többek között. 


    "Szilvásy úr azt mondta, hogy ő nem kívánja megítélni, hogy ezek az információk hasznosak-e és számottevők-e, ítélje meg az, akinek ez a dolga, szakember". (Részlet Vajtó nyilatkozatából.)
Szilvásy György
Szilvásy György ennek kapcsán azt mondta, hogy ez az NBH hatáskörébe tartozó ügy volt, amit oda kellett utalni, nevezetesen Laborc Sándorhoz, az NBH akkori főigazgatójához. Ezután operatív munka vette kezdetét, melybe Szilvásynak nem volt belelátása, ő csak a végeredményt volt hivatott megtekinteni. Így ahhoz, ami a Portik-Laborc találkozón/találkozókon elhangzott, semmi köze, és abban felelőssége nincs. Ennek kapcsán érdemes elmondani Földi László volt műveleti igazgató véleményét, aki szerint egy nagyon szigorú belső szabályozási rendszer van az NBH működésével kapcsolatban. Eszerint egy operatív akció mindig megtervezett és a lezárultával véleményezett. Ezekről minden esetben dokumentáció készül. Jelenleg az egyetlen dokumentáció egy hanganyag. De sem az operatív akció előkészítéséről, sem annak lezárásáról semmilyen információ nem áll egyelőre rendelkezésre. Tehát vagy dilettánsok magánakciójáról van szó, vagy egy kollektív hazugságról. Nem tudom, melyik az aggasztóbb.

    Az aggodalmamat tovább fokozza a szereplők által elmondottak és a hanganyag ellentétei. Haladjunk egyelőre tovább a találkozó résztvevőinek beszámolója alapján.

Portik Tamás
    Laborc Sándor, miután Portik a látóterébe került, Glemba Zoltán nyugalmazott ezredest, a kérdéses időpontban a 201-es főosztály vezetőjét bízta meg azzal, hogy hozza össze a találkozót. Glemba és Vajtó, miután felvették egymással a kapcsolatot, 2008 júniusában le is bonyolították az eseményt a II. kerületi Vadrózsa étteremben. A találkán jelen volt Laborc és Portik, valamint összekötőik, Glemba és Vajtó. Laborc, Glemba és Vajtó is azt állította a nyilatkozatában, hogy e megbeszélésen érdemi információk nem hangzottak el, csupán sejtelmes, semmitmondó utalások, könnyed puhatolózások. A mintegy egy órás beszélgetést követően Laborcék (Glemba elmondásai alapján) "nem láttak ebben fantáziát", így a Portik-ügy feledésbe merült.

    S akkor most jöjjenek az ellentmondások. (Ebben külön köszönet az ATV ide vonatkozó cikkének.)

    Ellentmondás van rögtön abban, hogy hányszor került sor találkára. Az ügy szereplői egyöntetűen úgy emlékeznek, hogy egyszer, s nem többször. Laborc Sándor: "Egyszer találkoztam valahol Budán, nyilvános helyen negyed magammal Portik Tamással." Ezzel szemben a nyilvánosságra hozott felvételek két megbeszélést rögzítettek, egy június 23-ait és egy 26-ait. A 26-ain hangzott el Laborc szájából, hogy: "A múltkori (találkozó) azért volt jó, mert csomó minden olyan, hogy valahogy összeraktuk a különböző puzzlekat." 

    Ide tartozik a kapcsolattartás mikéntje. Laborc a meghallgatáson azt állította, hogy "amennyiben bármi olyan jellegű dolog felmerül akár az ő részéről, akár a mi részünkről - ugye itt névjegykártyacsere nem volt, nekünk nem volt módunk, nincs is illetékességünk, hogy nyomozzunk bárki után, ezért amikor megkérdeztük, hogy hogyan tovább, azt mondta, hogy Vajtó Lajoson keresztül, bármi van, akkor vagy ő jelentkezik, vagy mi jelentkezünk. Erre nem került sor." Ezzel szemben a hanganyag tanúsága szerint Glemba adott egy telefonszámot Portiknak e célból. A szám működéséről ott, a helyszínen meg is bizonyosodtak. 

    Az Országgyűlés nemzetbiztonsági tanácsa előtt Laborc azt állította, hogy Portik semmi érdemi információt nem közölt velük. A felvételek tanúsága szerint azonban a főigazgató a megbeszélés után Glembának aranybányaként írta le mindazt, amit az alvilági figurából ki lehet szedni.

    Laborc a meghallgatásán többször is hangsúlyozta, hogy világosan tisztázta Portikkal, hogy a hivatal nem tud mit felajánlani, s nem szeretné, ha az NBH-n belül bármiféle kapcsolatépítés kezdődne el az alvilági körökkel. A hanganyag szerint azonban a főigazgató ezt mondta a bűnözőnek: "Mindenféleképpen egy ilyen interaktív kapcsolatot szeretnék kezdeményezni, ami ahhoz kell, hogy tényleg minél hosszabb távon tudjunk együttműködni."

    A meghallgatáson szóba került, hogy Portik Tamás baloldali elkötelezettsége ismert volt-e a főigazgató előtt. Laborc természetesen azt állította, hogy nem. Ám a felvételek szerint Portik a következőt mondta a találkozón: "Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük meg a miniszterelnök urat (Gyurcsány Ferenc) a székében, vagy magában legalább az MSZP-t." 

Laborc Sándor
 
 
    A Portik-Laborc ügy kapcsán mindenképp el kell mondani, hogy a hangfelvételen nagyon súlyos kijelentések hangoznak el azzal kapcsolatban, hogy a jobboldali politikusokat hogyan keverné Portik különböző botrányokba. Történjen ez kábítószerrel, vagy azzal, hogy "kupiba" viszik őket. Portik: "Én magamtól is... csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert a kuplerájban is érdekelt vagyok… magam is megoldhatom?... készüljön-e felvétel, például." Mindez azt a közös politikai célt szolgálta volna, hogy a 2010-es választásokat követően is az MSZP alakíthasson kormányt. (Itt merül fel az a kérdés, hogy vajon, amennyiben a hangfelvételek igazak, Laborc Sándor saját döntése nyomán, vagy az MSZP felsőbb köreiből érkező utasításra cselekedett-e. Ezzel részletesebben a következő bejegyzésemben fogok foglalkozni.) Ennek ismeretében tette fel Gulyás Gergely a kérdését, hogy szó volt-e az akkori ellenzéki politikusokra nézvést terhelő adatokról. Laborc természetesen azt mondta, hogy nem, és emlékezne rá, ha ilyen témában bárki tett volna kijelentés. 

    Akárhogy is nézzük, azt mindenképpen látnunk kell, hogy ez az ügy a velejéig bűzlik. Annyi mocsok halmozódott fel ennek kapcsán, hogy méltán lehetne pályázni vele a "Rendszerváltás utáni legundorítóbb ügylet" kitüntetésre. Hogy mi lesz ebből, kiderül-e valaha a teljes igazság, fene se tudja. De hogy nem lehet szemet hunyni felette, az biztos.

    (Természetesen a cikkben megjelenő kijelentések, melyeknek kapcsán a bíróság vizsgálódhat, nem tekinthetőek tényszerűnek mindaddig, amíg azt a bíróság jogerősen meg nem állapítja.)